Hamar csapjunk a lovak közé, lássuk gyorsan, hogyan boldogult hősünk a Betegtudományi Egyetem első kurzusán, mint az egészségügy tárgya! (Vigyázat, ezt lehet így is olvasni: az egészségügy trágya! Úgy is értelmes.)
Említettem már, ahogy először leülsz a számodra kirendelt ágyra, viharos gyorsasággal megrohan egy fehér köpenyes nőnemű embertárs. Átnevez egyeskének, ketteskének vagy hármaskának, aszerint, hogy melyik ágyat vetette ki a sors számodra. Aztán előkap egy ronda gumicsövet, és – mielőtt gyanakodni kezdenél – a könyök fölött elszorítja vele a vérkeringésedet, és viharos kurkászásba kezd, a leendő célpontot keresve. A megszúrásra alkalmas vénákat fésüli át ilyenkor, én már a szája rezdüléseiből ki tudom olvasni, hogy hányat durrantott el az elmúlt harminc napban. Sikeres szúrás esetén kémcsövekbe gyűjti a kinyert testnedvet. A hatalmas tudására oly büszke kultúrember ezt mosolyogva tűri, hisz tudja, testünk folyékony szöveteit az orvostudomány nyelve a humor szóval illeti. Flegma vigyora ellenére képtelen a saját vérére nézni, unaloműzőként a föléje hajló fehér köpeny átlátszóságát kezdi tesztelni, bizonyítva ezzel azt, hogy a téma iránti vizuális érdeklődését nem veszítette el. Téma alatt jelen esetben a köpeny tartalmával való körültekintő megismerkedést értem.
Pfuj, ízléstelen személytelenkedés az előző bekezdés, spongyát rá. Vizsgáljuk meg inkább, miért nevezzük nővérnek az egészségügy szorgalmas méhecskéjét. A szó alapjelentése: idősebb nőnemű testvér. Gyermekkoromban már nagy hajlamot mutattam, hogy a szavak, szószerkezetek metaforikus jelentése mellé a humor kedvéért a szószerinti jelentést is asszociáljam. Aki például cigánykereket hányt, az így jelent meg mocskos kis fantáziámban: romák által lakott kisközség kocsmája előtt parkoló szekér mellett magán éppen orálisan könnyítő lerészegedett fuvaros. Vagy az egérút: apró házi rágcsáló által használt közlekedési szakasz az otthonául szolgáló lyuk és a kamrai sajtos polc között. (Elemezhettem volna a falra hányt borsót vagy a cigányutat is!) Gondolható, hogy a titokzatos nővér szó is megmozdította a fantáziámat, főleg mikor tisztába jöttem a női ciklus mibenlétével. A férfi ápolókat nyilván azért nem hívják férfivérnek, mert ők nem menstruálnak. Eh, tiszta magyar nyelv kontra mocskos fantázia!
Természetesen a már szintén összevont jelentést hordozó testvér (azonos vért hordozó, azonos szülőktől való) szóból alakult ki a nemi megkülönböztetés igénye miatt a nőtestvér egyszerűsítő összevonásaként. Érdekes, hogy hímnemű párja duplán rövidült, az első szótag is lemaradt: férfitestvér – férfivér – fivér. Későbbi apáca (nőszerzetes) és – mivel a kórházakban apácák végezték a gondozást – ápolónő jelentéseinek kialakulását más nyelvek is befolyásolhatták. (vö. német Schwester, a francia soeur és itt a középkori és latin soror, tessék csak olvasni Gárdonyit!)
Az oktató szenvedély „képzeletem százrétű vitorlájába beléfújt”. A következő oldalakon majd még felvillantok érdekes arcokat – ilyet is, olyat is – az egészségügy napszámosai közül. Mert sokukban megtaláltam a tündért. Mert ebben a munkában is csak igazi szeretettel lehet boldogulni. Tiszteletemet és hálámat azzal fejezem ki irántuk, hogy ma már nem fecsegek tovább!
Betegtudományi Egyetem első kurzusán, mint az egészségügy tárgya! (Vigyázat, ezt lehet így is olvasni: az egészségügy trágya! Úgy is értelmes.)
Említettem már, ahogy először leülsz a számodra kirendelt ágyra, viharos gyorsasággal megrohan egy fehér köpenyes nőnemű embertárs. Átnevez egyeskének, ketteskének vagy hármaskának, aszerint, hogy melyik ágyat vetette ki a sors számodra. Aztán előkap egy ronda gumicsövet, és – mielőtt gyanakodni kezdenél – a könyök fölött elszorítja vele a vérkeringésedet, és viharos kurkászásba kezd, a leendő célpontot keresve. A megszúrásra alkalmas vénákat fésüli át ilyenkor, én már a szája rezdüléseiből ki tudom olvasni, hogy hányat durrantott el az elmúlt harminc napban. Sikeres szúrás esetén kémcsövekbe gyűjti a kinyert testnedvet. A hatalmas tudására oly büszke kultúrember ezt mosolyogva tűri, hisz tudja, testünk folyékony szöveteit az orvostudomány nyelve a humor szóval illeti. Flegma vigyora ellenére képtelen a saját vérére nézni, unaloműzőként a föléje hajló fehér köpeny átlátszóságát kezdi tesztelni, bizonyítva ezzel azt, hogy a téma iránti vizuális érdeklődését nem veszítette el. Téma alatt jelen esetben a köpeny tartalmával való körültekintő megismerkedést értem.
Van remény 